+36 1 377 6737 Online időpont foglalás

Ha az élet nem édes, akkor keserű?

Magyarországon 20-25 éven belül minden családra juthat legalább egy cukorbeteg, vagy akár több is. A Magyar Diabetes Társaság adatai szerint hazánkban jelenleg mintegy 700 ezer a diagnosztizált cukorbetegek száma. Nagyjából ugyanennyien lehetnek azok, akiknél még nem azonosították a betegséget, s még egyszer ennyien akik már a "cukorbetegség előszobájában" járnak. Vagyis már most a népesség ötöde érintett és ez az arány megduplázódhat a következő két évtized során.

„Az összes eset 90-95 százaléka a 2-es típusba tartozik, mely korábban jellemzően felnőttkorban alakult ki, ám sajnos manapság egyre gyakoribb a fiatalok körében is.” – magyarázza Dr. Filiczky István, a Dr. Rose Magánkórház belgyógyásza – „Úgy tűnik, a sok egyéb hajlamosító tényező mellett, ennek első számú oka a táplálkozásunkban keresendő. Helytelenül táplálkozunk, és túl sokat eszünk.“

De vajon miért távolodtunk el ennyire az ideális táplálkozástól? Létezik olyan elmélet, mely szerint azért kívánjuk az édességet, mivel az anyatejes időszak, s a gyermekkor biztonságát, elégedettségét idézi. Napjainkban nagyon könnyű nassolnivalóhoz jutni, ám a cukor addiktív hatású. Jutalmazási funkciója van magának az evésnek is, legyen szó sós, csípős, vagy akár savanyú ízekről: az étkezést (vagy épp az alkoholfogyasztást) gyors feszültség oldásra használjuk. Ám az enyhülés csak átmeneti, így újra enni-inni kell, hogy megnyugtassuk magunkat. A cukorbeteg ember számára épp ez a fajta örömszerzés válik lehetetlenné. „Régen úgy mondták, hogy a diabéteszes életmódja leginkább a „könyökvédős hivatalnokéra” hasonlít: fegyelmezett és pontos” – mondja az orvos –„Kalóriaszámlálásról, szénhidrát kontrollról szól.”

„A legnagyobb problémát talán az jelenti, hogy a cukorbetegség akár 10-20 éven keresztül is panaszmentes lehet” – teszi hozzá a szakember – „Ilyenkor aztán nehéz bárkit is meggyőzni arról, hogy tartsa be a diétát, pláne hogy esetleg még inzulinkezelésre is szükség lenne. Ugyanakkor a késői szövődmények megjelenését követően kisebb eséllyel lehet visszafordítani a kóros elváltozásokat a szemben, a vesében, idegpályákban, erekben.”


Melyek a tünetek? Állandó szomjúság, gyakori éhségérzet. Indokolatlan fogyás, intenzív vizeletürítés, hányinger, hányás. Magas fertőzéshajlam, ugyanis a szövetek cukortartalma megnő, ami jó táptalaja lehet a baktériumoknak és a gombáknak. Acetonszagú lehelet, szapora, erőltetett légzés, súlyos esetben kóma. Ám az igazi problémát a szövődmények jelentik melyek nagyon komoly életminőség romlással járnak. „Ezek alapján nyilván senki számára nem kétséges, milyen fontos a megelőzés: A rizikófaktorok ismerete, a rendszeres kontroll, az önmérséklet a táplálkozásban, az alkohol fogyasztásban és persze az egészséges életmód, mely kompenzálja a hétköznapi stresszt” – foglalja össze Dr. Filiczky.

Tudta?

Eddig úgy gondoltuk, hogy a cukorbetegek esetében a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek zöme – melyek már nem voltak képesek több inzulint termelni – elpusztultak. A kísérletek arra irányultak, hogyan lehetne új béta-sejtek termelésére bírni a szervezetet. Ám egy amerikai kutatás nemrégiben kimutatta, hogy a béta-sejtek életben maradnak, csak épp visszatérnek fejlődésük egy korábbi stádiumába. Mintha a fokozódó stressz (helytelen táplálkozás, kevés pihenés, elhízás, stb.) hatására pihenőt fújnának. A szakemberek nagy reményeket fűznek hozzá, hogy megtalálhatják a megoldást, hogyan lehet “visszafejleszteni” a retardálódott sejteket, hogy újra ellássák feladatukat.