+36 1 377 6737 Online időpont foglalás

Örök csönd fenyegeti a Walkman- és iPod-generáció tagjait

Tévhit, hogy a hallás gyöngülése csak a 60 éven felüliek körében fordul elő, és természetes jelenség

Több mint egymilliárd embert fenyeget korai halláskárosodás, áll az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO friss jelentésében. A fejlett országokban a 35 éven aluli népesség közel felére jellemző, hogy túl hangosan hallgat zenét. A fiatalok 40 százaléka ráadásul a koncerteken és sporteseményeken is halláskárosodásnak van kitéve.

Pedig minél hangosabb a zene vagy zaj, annál rövidebb ideig viselhetjük el károsodás nélkül: a közúti forgalom zajával egyenértékű, 85 decibeles erősségű zene hallgatása nyolc órán át biztonságos, de minden további három decibel erősödésével feleződik ez az idő, míg 100 decibel (ennyi egy kiabálás) esetén 15 percre csökken.
Az idősebb korosztály is érintett: a 41-59 évesek 15 százalékának már korlátozott a hallása, legfeljebb nem tud róla, mert nem veszi észre.

A WHO szerint a hordozható zenelejátszók, illetve az mp3 technológia is felelős mindezért. Hiszen míg nagyapáink idejében helyhez kötött volt a zenelejátszás, s emiatt kevesebb zenét hallgattak, addig egy mai lejátszó több száz zeneszámot képes tárolni, tehát egyfolytában bekapcsolva tartjuk; s még az autóban is több és hangosabb zene szól, mint korábban.

Hogyan árt?

A beérkező hanghullámok keltette rezgés a dobhártyán keresztül jut a belső fülbe, ahol a csigában történik a hang átalakítása elektromos impulzussá, amelyet a csiga belsejét borító szőrszálak továbbítanak az idegvégződésekhez. Születésünkkor még nagyjából 17 ezer szőrszállal rendelkezünk, ám minden súlyos zajterhelés következtében elpusztul ezekből bizonyos mennyiség – és mivel már soha többé nem nőnek vissza, kialakul a halláskárodás.
A zaj károsító hatása függ az erősségétől, a hangmagasságától, az időtartamától, az időbeli megoszlásától, továbbá a nemtől és életkortól, az egyéni érzékenységtől, illetve a különböző fülbetegségektől vagy az azzal kapcsolatban elvégzett fülműtétektől.

TIPPEK:

- Fülhallgató helyett használjon fejhallgatót, amelynek hangsugárzója távolabb van a dobhártyától.
- Kövesse a 60/60-as szabályt: a hangerősséget ne állítsa erősebbre 60 százaléknál, és naponta összesen maximum 60 percig hallgasson hangos zenét.
- Ha zajos helyre megy, használjon füldugót – ez a legegyszerűbb módja annak, hogy védje a hallását.

VÁLASZOL A SZAKÉRTŐ:

"Civilizációs zajártalom miatti halláskárosodás gyakran fordul elő a praxisomban – kezdi Dr. Velich Attila, a Dr. Rose Magánkórház fül-orr-gégész szakorvosa. -- Szilveszter után, koncerteket követően jelentkeznek páciensek ezzel a problémával. A hirtelen kialakult halláskárosodást a beteg maga is észleli, illetve gyakran társul hozzá fülzúgás. Hallásvizsgálatot audiológiai laborban lehet végezni, amely speciális kabin, a külső zajt kizáró süketszoba. A fájdalommentes vizsgálat során fejhallgatón keresztül különböző frekvenciájú hangokat játszanak le a betegnek, akinek jeleznie kell, hallja-e a hangokat. Ezért szükséges lenne gyermekkortól betartatni a javasolt szűréseket, negyvenéves kor fölött pedig legalább ötévente hallásvizsgálatot végeztetni, akár menedzserszűrés keretében. A rendszeres sportolás, érrendszerünk jó állapotának fenntartása (például a dohányzás elhagyásával) hallószervünk egészségének megőrzésében is kedvező hatással bír."