1051 BUDAPEST, ROOSEVELT TÉR 7-8.
A terhességről
Méh
A terhesség legjobb helye. Nyálkahártya és izomréteg alkotja. Hossza nem terhes állapotban 7 cm. Ez a hossz terhességben értelemszerűen megnő (az utolsó időben egész a mellkas szintjéig), így az a változás, ami az apukának is jól tapintható a kilencedik hónapban, az az orvosi vizit alkalmával a vizsgáló kéz ujjai között már 7 hetes terhesen is érezhető.
Nyálkahártya
Minden hónapban, reagálva az érkező hormonális parancsra újjáépül, és lebomlik a menstruáció során. A terhesség befogadásának helye, így a menzesz elmaradása esetén mindig terhességre gyanakodjunk.
Méhnyak
A méhtest és a méhszáj közötti 3 cm-es szakasz. Sejtjei váladékot termelnek, mely a nyákcsapot képezi, feladata a baktériumok elleni védelem. A nyákcsap az, ami a szülés előtt nyákdugóként "megy el".
Méhszáj
A méh hüvely felőli külső része, a hüvely felső részét, a hüvelyboltozatot alkotja. Az évente esedékes rákszűrés a méhszáj és külső méhnyak daganatos sejtjeit keresi.
Petefészek
Az első havi vérzéstől benne havonta egy tüsző megérik, és az átlagosan a 14. napon bekövetkező tüszőrepedés után az érett petesejt a petevezető nyitott végébe kerül. A petefészek hormonokat is termel, melyek a szervezetet felkészítik a terhességre.
Petevezető
Megteremti az összeköttetést a petefészek és a méh között. Aktívan segíti a petesejt két napos vándorlását csillószőreivel. A megtermékenyülés és a méhen kívüli terhesség helye.
A teherbe esésről
A menstruációs ciklus a vérzés első napján kezdődik és a következő első napjáig tart. Hossza normál esetben 26 és 32 nap között van. A rendszert az agyban lévő központ irányítja, szabályozva a petefészek ösztrogán és progeszteron termelését.
Az agy központja serkenti a petefészekben a tüsző érését és ugyanott az ösztrogén hormon termelődését. Amikor ez utóbbinak koncentrációja elér egy kívánt szintet, az agy egy újabb hormonnal kiváltja a tüszőrepedést és a pete kilökődésének helyén (tehát a petefészekben) a sárgatest képződését. A repedés általában a 14. napon esedékes, miután e petesejt a petevezetőbe kerül, ahol a spermiummal találkozhat megtermékenyülési célból. Magyarul: a ciklus 14.napja a legtermékenyebb időpont.
Mindeközben a méh nyálkahártyája az ösztrogén hatására újra felépül a menzesz utáni állapotából. Az embriót befogadni képes közeggé pedig a progeszteron hatására válik (a sárgatestből, ami a repedés helyén direkt ennek a hormonnak a termelésére jön létre). Ha nincs termékenyülés a petesejt 4 nap után felszívódik. A megtermékenyülésre a legjobb idő a peteérés ideje, bár ez lehetséges a tüszőrepedés előtt és után is 3 nappal, vagy bármikor, a peteéréstől nem, de a ciklus napjaitól függetlenül. A repedés után a petesejt a petevezetőbe kerül, ahol 24-48 órát várakozik a spermiummal való találkozásra.
A magömlés folyamán spermiumok milliói árasztják el a hüvelyboltozatot, annak ellenséges kémhatását leküzdve, magukat a méhnyak nyákon átverekedve, a méhüregbe jutnak. Innen a petevezetőkön keresztül jutnak el a szembe jövő (jövő=sodródó, hiszen míg a spermiumnak, ostora van, ami a mozgáshoz jól jön, addig a petesejt a petevezető csillószőreinek csapkodásától és a vezető perisztaltikájától mozog) petesejthez. A spermiumok 2-7 napig életképesek, tehát a megtermékenyülés is ez idő alatt várható. A megtermékenyülés rendes helye a petevezető, innen 5-7 nap, amíg a zigóta bejut a méhtestbe, és elkezdi a beágyazódást a nyálkahártyába. Ez adja az alapját az ekkor felhelyezett spirállal megkísérelt védekezésnek. A beágyazódás után a megtermékenyített sejt hormonális üzenetet vált a központtal, melynek eredményeképpen a menstruáció nem jelentkezik többé.
A megemelkedő ösztrogén és progeszteron szintek adják a jelet az agyi központnak, hogy az általa termelt peteérést serkentő hormonokra most nincs szükség. A petefészek nyomban megállítja a peteérést a méhnyak nyák megváltozik, így az embrió védve van.