Ismerjük meg a kardiológiai betegségeket: a szívkoszorúér betegségei

2024. március 25.

A szívkoszorúér betegségek nem csupán az egészségügyi szakemberek körében ismert fogalmak; ezek a betegségek a modern társadalom egyik legnagyobb egészségügyi kihívását jelentik. A szív, ez a létfontosságú szerv, a koszorúerek által kapja azt az oxigént és tápanyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek működéséhez. Amikor ezek az erek elzáródnak vagy szűkületek alakulnak ki bennük, a szív egészsége komoly veszélybe kerülhet. A koszorúér szűkület, a szívinfarktus és az angina pectoris – ezek a kifejezések gyakran elhangzanak orvosi rendelőkben és betegek között egyaránt.

Komplex menedzserszűrés

Cikkünkben összefoglaltuk a szívkoszorúér betegségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feltárva azokat a kulcsfontosságú ismereteket, amelyek segítenek megérteni, hogyan alakulnak ki ezek a betegségek, milyen tüneteik vannak, és miként lehet ezeket hatékonyan kezelni és megelőzni. A szívkoszorúér betegségek megértése és a korai felismerés jelentheti a különbséget a betegség és az egészség, sőt, akár az élet és a halál között is.

Koszorúér szűkület és elzáródás 

A koszorúér betegségek közül a szűkület és az elzáródás a leggyakoribb és legaggasztóbb állapotok. Ezek nemcsak a szív egészségét veszélyeztetik, hanem az életminőséget is jelentősen ronthatják.

A koszorúér szűkületének okai és kialakulása 

A koszorúér szűkület, vagy más néven koronária arterioszklerózis, akkor alakul ki, amikor a koszorúerek falán zsíros lerakódások, úgynevezett plakkok képződnek. Ez a folyamat gyakran évek, évtizedek alatt zajlik le, és több tényező is hozzájárulhat a kialakulásához. Az ilyen lerakódások gyakran a magas koleszterinszint, a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a mozgásszegény életmód következményeként jelennek meg, de genetikai adottságok is befolyásolhatják kialakulását. Ezek a plakkok szűkítik az ereket, korlátozva ezzel a szívizomhoz jutó oxigén és tápanyagok mennyiségét.

A koszorúér elzáródásának jelei és következményei 

Amikor egy koszorúér teljesen elzáródik, akut szívizom károsodás következhet be, ami szívinfarktushoz, szívrohamhoz vezethet. A teljes elzáródás gyakran egy már meglévő plakk megrepedése és egy vérrög képződése miatt következik be. A jellegzetes tünetek közé tartozik a mellkasi fájdalom vagy nyomás, légszomj, szédülés, izzadás és néha hányinger. Ezen tünetek megjelenése esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni, mivel minél hamarabb kezdődik a kezelés, annál nagyobb esély van a szívizom károsodásának minimalizálására.

A szűkület és az elzáródás megelőzésében a korai felismerés és a megfelelő életmódváltások kulcsfontosságúak. A rendszeres orvosi ellenőrzések, a megfelelő étrend, a rendszeres testmozgás és a dohányzás elhagyása mind hozzájárulhatnak a koszorúér betegségek kockázatának csökkentéséhez. 

Szívinfarktus (miokardiális infarktus) 

A szívinfarktus, amelyet orvosi nyelven miokardiális infarktusnak neveznek, egy súlyos állapot, amely a szívet tápláló koszorúér egyikének elzáródásával alakul ki. Ennek következtében a szív egy részének vérellátása megszakad, ami az érintett szívizomszövet károsodásához vagy elhalásához vezet. A szívinfarktus életveszélyes állapot, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Mi a szívinfarktus és hogyan alakul ki? 

A szívinfarktus leggyakoribb oka a koszorúér-ateroszklerózis, vagyis az érfalakon lerakódó zsíros plakkok. Ezek a plakkok megvastagítják és beszűkítik az ereket, korlátozva ezzel a vér áramlását. Amikor egy plakk megreped, vérrög képződik, ami teljesen elzárhatja az eret, megakadályozva a vér áramlását a szív egy részében. Ennek eredményeképpen a szívizom károsodik, az érintett szövet elhal, ha nem kap időben, lehetőleg 3-4 órán belül kezelést!

A szívinfarktus első jelei és sürgősségi ellátás 

A szívinfarktus legjellemzőbb tünetei közé tartozik a nyomó vagy szorító jellegű mellkasi fájdalom, amely a karba, a nyakba, a hátba, a fogakba vagy az állkapocsba is kisugározhat. Egyéb tünetek lehetnek a légszomj, a hidegrázás, a verejtékezés, a hányinger vagy a szédülés. Amennyiben ezek a tünetek jelentkeznek, azonnali orvosi segítséget kell hívni, mivel a szívinfarktus kezelésének sikeressége nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan kezdődik a kezelés. Amennyiben egynél több tünetet észlel saját magán vagy családtagján, érdemes azonnal hívni a mentőket. A mentőszolgálat kikérdezési protokollja segít eldönteni, hogy azonnali ellátásra van-e szükség.

A szívinfarktus megelőzésének módszerei 

A korai felismerés kulcsfontosságú a szív egészségének megőrzésében. A szívinfarktus megelőzésének kulcsa a kockázati tényezők csökkentése és az egészséges életmód. Ide tartozik a dohányzás abbahagyása, a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a stressz kezelése, valamint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség hatékony kezelése. Fontos a rendszeres vérnyomás- és koleszterinszint mérés, bármilyen felmerülő eltérés esetén szakorvos felkeresése, illetve ismert szívbetegség esetén a rendszeres kontrollvizsgálat.

Angina pectoris 

Az angina pectoris a koszorúér betegségek egyik gyakori megnyilvánulási formája, mely akkor jelentkezik, amikor a szívizom nem kap elegendő oxigént. Bár önmagában nem életveszélyes állapot, az angina pectoris komoly figyelmeztető jel lehet további szívbetegségek, pl. szívinfarktus, szívelégtelenség, ritmuszavarok kialakulására.

Az angina pectoris főbb tünetei 

Az angina pectoris fő tünete a mellkasi fájdalom vagy nyomás, amely gyakran stressz vagy fizikai megterhelés hatására jelentkezik. Ezt a fájdalmat a betegek gyakran szorító, szűkítő érzésként írják le, amely a mellkas közepén lokalizálódik és a karokba, vállakba, nyakba, állkapocsba vagy a hátba is kisugározhat. Egyéb tünetek közé tartozhat a légszomj, fáradtság, szédülés vagy émelygés. Az angina rohamok általában néhány percig tartanak, és pihenéssel vagy nitroglicerin hatóanyagú tabletta bevételével enyhülnek.

Az angina pectoris diagnosztizálása és kezelése 

Az angina pectoris diagnosztizálása általában az anamnézis, a fizikális vizsgálat és különböző szívdiagnosztikai vizsgálatok, mint például a nyugalmi EKG (elektrokardiogram), a Terheléses EKG, vagy szívultrahang alapján történik. A diagnózis felállítása után a kezelés célja a tünetek enyhítése és a szívbetegség kockázatának csökkentése. A kezelés magába foglalhat életmódbeli változtatásokat, mint a dohányzás abbahagyása, egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás és a stressz kezelése, és gyógyszeres terápiát, mint például nitroglicerin, béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, vagy vérnyomáscsökkentők alkalmazását. A kezelés során fel kell mérni további vizsgálatok pl. Szív-CT, és további beavatkozások, így szívkatéteres vizsgálat szükségességét.

A Dr. Rose Magánkórház kardiológiai szolgáltatásai 

A Dr. Rose Magánkórházban a szív- és érrendszeri problémákkal küzdő páciensek széleskörű ellátásban részesülhetnek. Szakorvosaink a legmodernebb diagnosztikai eszközökkel és kezelési módszerekkel, a legpontosabb diagnózist felállítására és a legmegfelelőbb kezelés biztosítására törekszenek. A kardiológiai részleg szolgáltatásai közé tartozik a kardiológiai szakvizsgálat, konzultáció, a nyugalmi és a Terheléses EKG, a szívultrahang, valamint szükség esetén további kiegészítő vizsgálatok, így 24 órás vérnyomás- ill. EKG-monitorozás is. Diagnosztikai partnerünknél lehetőség nyílik Szív-CT vizsgálatra, rövid határidővel. Magánkórházunkban nagy hangsúlyt fektetünk a betegközpontú ellátásra, amely tartalmazza a részletes tájékoztatást, a folyamatos támogatást és a személyre szabott kezelési tervet.

Fontos, hogy tisztában legyünk a szívkoszorúér betegségek kockázataival és jeleivel, és időben forduljunk szakorvoshoz. Ne hanyagoljuk el szívünk egészségét; figyeljünk a testünk jelzéseire, és ha szükséges, keressünk fel kardiológus specialistát!