Kardiológia

Milyen tünetekkel érdemes kardiológushoz fordulni?

Kardiológiai szűrővizsgálatra megelőzés céljából tünetmentesen is ajánlott bejelentkezni, különösképpen 40 éves kor felett, de betegségre hajlamosító tényezők esetén akár már 20-30 évesen is. Bizonyos szív- és érrendszeri problémákra utaló tünetek jelentkezésekor fontos a mielőbbi diagnózis felállítása a háttérben álló ok meghatározásához, hiszen ezzel elkerülhetőek a későbbi súlyos szövődmények. Ilyenek tünetek többek között a következők:

• Mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás, szorítás főként terhelésre
• Bizonytalan mellkasi panaszok
• A szokásosnál erősebb szívdobogás, szapora pulzus vagy nagyon lassú szívverés
• Légszomj, nehézlégzés
• Családban előfordult szívbetegség, hirtelen szívhalál
• Indokolatlan fáradtság, fáradékonyság
• Túl magas vagy túl alacsony vérnyomás
• Szédülés, gyengeség, időnkénti eszméletvesztés
• Dagadó alsó végtagok

Melyek a legfőbb rizikótényezők a szív- és érrendszeri betegségek esetén? 

A szív- és érrendszeri betegségeknek számos kockázati tényezője és kiváltó oka lehet. Gyakran több tényező kombinációja vezet ezeknek a betegségeknek a kialakulásához. A leggyakoribb rizikótényezők, amelyek hozzájárulhatnak a szívet érintő betegségek kialakulásához, a következők lehetnek:

• Magas vérnyomás
• Dohányzás
• Magas koleszterinszint
• Cukorbetegség
• Mozgásszegény és fokozottan stresszes életmód
• Örökletes tényezők a családban
• Jelentős túlsúly
• Túlzott alkoholfogyasztás

Mely betegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik a kardiológia? 

Vérnyomásproblémák 

A magas vérnyomás a felnőtt lakosság több mint negyedét érintő népbetegség, legfőbb veszélye azonban, hogy sokáig szinte teljesen tünetmentes, így korai felismerése kulcsfontosságú a súlyos szövődmények – például a stroke, az érelmeszesedés, a szívinfarktus vagy a vesebetegségek – elkerüléséhez. Ritkábban hallunk az alacsony vérnyomásról, pedig ez sem ritka állapot – a leggyakrabban a fiatal nők körében fordul elő. Tünetei közé tartozik a fáradékonyság, gyengeség, a csökkent szellemi és fizikai terhelhetőség, továbbá a szédülés, fejfájás is.

Szívritmuszavarok 

A szívritmuszavar, azaz az aritmia olyan állapot, amelyben a szív normális ritmusa rendszertelenné válik. Ez jelentheti azt, hogy a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver. A szívritmuszavarok több formában jelentkezhetnek. A tachycardia esetén a szívverések száma meghaladja a normál mértéket, általában 100 ütés percenként vagy akár annál is több. A bradycardia a lassú szívritmus állapota, ilyenkor a percenkénti szívverés 60 ütés vagy kevesebb. Gyakori és súlyos szívritmuszavar a pitvarfibrilláció, amikor a szív pitvarai rendszertelenül és gyorsan vernek.

Koszorúér-betegségek 

A koszorúér-betegség vagy iszkémiás szívbetegség a szív koszorúereinek szűkülete vagy elzáródása miatt kialakuló állapot. A koszorúerek a szívizmot látják el vérrel, amely oxigént és tápanyagokat szállít a szívizomhoz. Ha ezek az erek beszűkülnek vagy elzáródnak, akkor csökken a szívizom oxigén- és tápanyagellátása, ami számos szövődményhez, például szívinfarktushoz vagy hirtelen szívmegálláshoz vezethet. A koszorúér-betegség a kezdeti szakaszban általában tünetmentes, bár előfordulhatnak olyan panaszok, mint a mellkasi fájdalom vagy a nehézlégzés.

Szívelégtelenség 

A szívelégtelenség olyan állapot, amelyben a szív nem képes hatékonyan pumpálni a szükséges mennyiségű vért a testbe. Kialakulásában közrejátszhatnak olyan szívet érintő rendellenességek, mint a magas vérnyomás, a szívizomgyulladás. A szívelégtelenség tünetei változóak lehetnek, és általában a test különböző részeire hatnak, mivel a szervek nem kapnak megfelelő véráramlást. Jelentkezhet többek között légszomj, fáradtság, lábdagadás, mellkasi fájdalom, szapora pulzus, vagy gyengeség is.

Szívbillentyű-problémák 

A szívben a pitvarok és a kamrák találkozásánál, valamint a kamrákból kivezető ereknél úgynevezett billentyűk találhatóak, amelyek a vér áramlását szabályozzák a szívben, illetve megakadályozzák annak visszafolyását. A szívbillentyűhibák különböző módon jelentkezhetnek. A stenosis, azaz a szűkület esetében a billentyű beszűkül, és nyitott állapotban is akadályozza a vér áramlását. Billentyűelégtelenségről (insufficiencia) akkor beszélünk, amikor a billentyű nem záródik megfelelően, ezért a vér visszaáramlik a szív üregeibe. A szűkület és az elégtelenség is csökkenti a véráramlást a szívben, ami olyan szövődményeket okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívbillentyű-gyulladás, a szívritmuszavarok, vagy akár a tüdőelégtelenség.

A szív gyulladásos betegségei 

A szívizom vagy a szívet környező szövetek gyulladását a legtöbbször vírusos vagy bakteriális fertőzések okozzák, de autoimmun betegségek vagy szívritmuszavarok is állhatnak a hátterében. Jellemző tüneteik között megemlíthető a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szapora szívverés, a fáradtság vagy a láz is. A szív gyulladásos megbetegedéseinek kezeléséhez először a kiváltó okot kell megkeresni, majd ennek fényében meghatározni a kezelési metódust, aminek része lehet az antibiotikum-kúra, illetve gyulladáscsökkentő vagy szívelégtelenség elleni gyógyszerek szedése is.

Milyen vizsgálatokat végzünk szakrendelésünkön? 

Elektrokardiográfia (EKG) 

Az EKG olyan vizsgálati eljárás, amely során a szív elektromos aktivitását mérhetjük és rögzíthetjük. Segítségével értékes információkat nyerhetünk a szív működéséről, a szívritmusról és a szívizom állapotáról. Az EKG-vizsgálatoknak két fő típusát különböztetjük meg:

• A nyugalmi EKG elhagyhatatlan része a kardiológiai vizsgálatoknak. Ennél a típusnál a szív aktivitásának mérése nyugalomban, fekvő állapotban történik. Ez a diagnosztikai módszer egyebek mellett a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzésének esetleges rendellenességeiről, szívritmuszavarokról ad képet.
• A terheléses EKG során a páciens futópadon vagy kerékpáron végez meghatározott terhelést, míg az EKG méri a szívreakciókat. Ez a módszer segít megfigyelni, hogy oxigénhiány esetén hogyan reagál a szívizom, illetve hogy jelentkezik-e terhelés során szívritmuszavar, nehézlégzés vagy fájdalom.

Szívultrahang 

A szívultrahang, más néven echokardiográfia egy képalkotó eljárás, amely során a vizsgálatot végző szakember ultrahanghullámokat használ, hogy a szív szerkezetéről, működéséről és vérellátásáról képet alkosson. A szívultrahang segítségével olyan rendellenességeket is felderíthetünk, mint a szívüregben vagy a szívfalban kialakult vérrögök vagy daganatok, illetve az esetleges szívizom-károsodás vagy infarktus nyomait is kimutathatjuk. Az ultrahangvizsgálat nem invazív, fájdalommentes, és ionizáló sugárzást sem használ, így teljesen biztonságos.

24 órás vizsgálatok 

• A Holter-vizsgálat (24 órás EKG) során hordozható eszközt, az úgynevezett Holter-monitort kell a páciensnek viselnie 24 órán keresztül. A készülék nyakba vagy a derékövre akasztható, a hozzá kapcsolódó öntapadós elektródát pedig a beteg mellkasára rögzítjük. A Holter-vizsgálat lehetővé teszi, hogy részletesen elemezzük a szívritmus és szívfrekvencia alakulását a beteg normális mindennapi tevékenysége során.
• A 24 órás vérnyomásmérés, azaz az ABPM-vizsgálat esetén a páciens kap egy készüléket, amely egy teljes napon keresztül, meghatározott időintervallumokban automatikusan megméri a vérnyomását. A készülék által rögzített adatokat kiértékelve részletes képet kaphatunk a vérnyomás ingadozásairól, a napi ritmusokról és az esetleges szabálytalanságokról.

Szív MR 

A szív MR (mágneses rezonancia) a szív és a keringési rendszer részletes vizsgálatára használt képalkotó eljárás. A szív MR során a beteg egy hosszú csőbe (MR-gépbe) fekszik, amely mágneses térrel és rádióhullámokkal működik. A mágneses tér és a rádióhullámok segítségével a szív MR képes részletesen megjeleníteni a szív és a környező szövetek szerkezetét és működését. A vizsgálat során kontrasztanyagot is alkalmazunk, amely javítja a képalkotást és segít a jobb diagnózisban.

A szív MR lehetővé teszi a szívbetegségek, például a szívizomgyengeség, a szívbillentyű-elváltozások, a koszorúér-betegség vagy az érrendszeri elzáródások diagnosztizálását és nyomon követését. Az eljárás általában biztonságos, de az orvos figyelembe veszi a beteg egyéni egészségi állapotát és az esetleges ellenjavallatokat.

Szív CT 

A szív CT-t általában akkor alkalmazzuk, ha felmerül a coronaria, azaz a szívkoszorúér megbetegedése. Az eljárás segítségével meg lehet állapítani, hogy az erekben esetlegesen jelen vannak-e plakkok, szűkületek vagy elzáródások. Az eredmények alapján szakorvosaink megfelelő kezelési tervet tudnak kialakítani.

A vizsgálat során a beteg a CT-gép asztalán fekszik, az asztal pedig áthalad egy körbeforgó röntgenforráson és detektorrendszeren. Az eszköz röntgensugarakat használ a test különböző szöveteinek átvilágítására. A CT-gép több sorban elhelyezett detektorokkal képezi le a testet, majd a számítógép ezekből az adatokból rekonstruálja a részletes 3D-képeket.

Mi történik a kardiológiai vizsgálat alatt? 

A kardiológiai szakvizsgálat a páciens kórtörténetének felderítésével kezdődik. A szakorvos kikérdezi a panaszairól, az előzetes betegségeiről, a használt gyógyszereiről, a családban előfordult betegségekről és az életmódjáról.

Ezután különböző fizikális vizsgálatokra kerül sor. A hallgatózást, kopogtatást, és a vérnyomásmérést a megalapozott diagnózis felállításához szükséges további vizsgálatok követhetik, mint például a nyugalmi vagy terheléses EKG, a szívultrahang, a Holter-vizsgálat vagy a 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM). Szükség esetén kiegészítő laborvizsgálatokra is sor kerülhet. Kardiológusunk végül a vizsgálati eredmények alapján tanácsot ad a kezelés menetére, és ha kell, további vizsgálatokra küldi a pácienst.

Hogyan készüljön a vizsgálatra?

A páciens az első konzultációra hozza el az összes korábbi orvosi dokumentációját, különös tekintettel a kardiológiai vizsgálatok eredményeire.

Miért döntsön a Dr. Rose Magánkórház mellett? 

• Magasan képzett szakorvosokkal várjuk. Kardiológiai szakrendelésünkön felkészült, tapasztalt kollégákkal és a legmodernebb diagnosztikai eszközök segítségével végezzük a szűrővizsgálatokat.
• Személyre szabott ellátást biztosítunk minden páciensünknek. A vizsgálatok során nem csak a kórelőzményekre és a családban előfordult szívbetegségekre fordítunk nagy hangsúlyt, de az egyedi betegigényekre is odafigyelünk, és mindezeknek megfelelően dolgozzuk ki az adekvát terápiás tervet.
• Empatikusan fordulunk pácienseinkhez. Az első vizsgálattól kezdve a terápiás időszakig mindvégig empátiával és türelemmel fordulunk betegeinkhez, és minden esetben részletes, átlátható tájékoztatást adunk a diagnózisról, valamint a kezelési lehetőségekről.

Szív- és érrendszeri panaszok vagy a betegség megelőzés céljából végzett szűrővizsgálatokkal kapcsolatban forduljon bizalommal a Dr. Rose Magánkórház orvosaihoz.