Kevés ijesztőbb dolog lehet egy szülő számra, mint az, hogy egyszer csak nem tud lábra állni a gyereke. Velünk egyik reggel pont ez történt: a kislányom két hónapja tudott már járni, amikor szokatlan módon nem a kiságyában álldogálva várt, hanem ült és sírt. Rosszat sejtettem.
Furcsálltam a dolgot, ezért azonnal megpróbáltam lábra állítani, sikertelenül. Addig-addig erőlködtem, hogy függőleges helyzetbe hozzam a gyereket, hogy végül keservesen sírva fakadt, és már akkor tiltakozott, ha épp csak közelítettem a lába felé.
A gyermekorvosunk rendelési ideje pár óra múlva kezdődött, és mivel óvakodtam attól, hogy beírjam a keresőbe, „nem tud lábra állni a gyerek”, majd borzalmas betegségekkel ijesztgessen engem a dr. Google, amikor a gyomrom már így is meggymagnyira töpörödött össze, inkább gyorsan bepötyögtem a jól bevált, pár száz fős anyukás csoportba, mi a helyzet nálunk. Miközben gépeltem, átfutott az agyamon, hogy pár hete volt benne egy kullancs, és csak remélni tudtam, hogy ha folt nem jelent meg a bőrén, akkor nem lett nagyobb baja a kislányomnak.
Nagyon hamar megérkeztek az anyatársak első reakciói. Főleg olyanok írtak, akik nagyobb gyermekükkel már tapasztaltak hasonlót. Kicsit megnyugodtam, de azért kellett a higgadt hangú gyermekorvos szakértelme, akitől megtudtam, nem is annyira nagyon ritka jelenséggel állunk szemben.
Szövődményként csípőízület-gyulladás
Harmincból egy gyereknél ugyanis egy korábbi felső légúti hurut, vagy egy hányós-hasmenéses kórokozó okozta fertőzés szövődményeként kialakulhat a csípőízület-gyulladás. „Sokszor szinte fel sem tűnik az enyhe nátha – magyarázza Dr. Csécsei Márta, gyermekgyógyász, a Dr. Rose Magánkórház orvosa – majd kettő-öt hét elteltével megjelenik a csípőízületi gyulladás, ami azzal indul, hogy nem áll lábra a gyerek. Nagyon sokszor a konkrét okot nem is tudjuk megmondani, mert már a szülő sem emlékszik pontosan volt-e, s ha igen, mikor volt megfázva a gyermek.”
A telefonban mi is megkaptuk az orvosi tanácsot, azonnal adjak neki fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szirupot, és a doktornő szigorú ágynyugalmat is javasolt, vagyis azt kifejezetten megtiltotta, hogy erőltessük, forszírozzuk a sétálást.
Mivel az anyukacsoportban közben egyre többen és többen számoltak be hasonló élményekről, csodálkozni kezdtem, hogy ennyire nem közismert ez a szövődmény, annak ellenére sem, hogy nemcsak hirtelen, minden előjel nélkül jelentkezik, hanem borzasztóan ijesztő is.
Anyukás beszámolók
„Emlékszem, amikor szinte sírva felhívtam édesanyámat – meséli egy másik sorstárs – kerestem a szavakat, hogyan fogalmazzam meg, hogy nincs semmi baja a gyereknek, jókedvű, de ma reggel óta nem tud lábra állni. Ezek azok a mondatok, amiket ahogy kimond az ember, még jobban megijed tőlük.”
A kórkép leggyakrabban kisded és óvodáskorú gyerekeknél fordul elő, érdekes, hogy négyszer annyi fiú betegszik meg mint lány.
Szerencsére a gyulladáscsökkentő gyógyszer az esetek nagyon nagy százalékában pár nap alatt elmulasztja a tüneteket.
Egy másik édesanya, akinek hat éves kislányának visszatérően begyullad a csípőízülete felső légúti betegségek után, leírta, hogy amikor a kislánya már tudott beszélni, mindig kiabált neki reggel, amikor nem tudott lábra állni, és egyedül kikelni az ágyából. „Egy napig egyáltalán nem tud járni ilyenkor, másnap már bicegve, majd egyre jobban lehet terhelni.”
Ritkán nagyobb is lehet a baj
Ha jelentkezik a tünet – bármennyire is sokkoló –, első körben elég a gyerekorvossal beszélni vagy felkeresni őt a gyerekkel. „Mivel a gyulladás az esetek nagy százalékában nem jár radiológiai eltéréssel, így még kórházi vizsgálat esetén sem minden esetben szoktak a tünetek megjelenésekor csípőultrahangot készíteni” – mondja Dr. Csécsei Márta. A gyermekgyógyász szerint kiemelten fontos, hogy folyamatosan figyeljük a gyerek állapotát, mert ha a gyulladáscsökkentő adása mellett erősödik a fájdalom, még jobban beszűkül a mozgás, akkor bizony be kell menni a kórházba, mert ilyenkor komolyabb betegségre is gyanakodnunk kell. Hasonló tünettel indulhat például Guillain-Barré-szindróma, ebben az esetben az állapot rohamos romlása lehet az intő jel. Ez a jóval ritkábban jelentkező autoimmun betegség minden esetben komoly, akár hetekig, hónapokig tartó kórházi kezelést igényel.
A csípőízületi-gyulladás is jelentkezhet néha súlyosabb formában is: egy kisfiú azért került kórházba, mert nem csak járni nem tudott, de ahogy múltak az órák, már mászni és ülni sem akart. Ekkor a laborvizsgálat megállapította, hogy extrém magas, 800-as a CRP-je (C-reaktív protein, egy májban termelt fehérje, amelyet a szervezet gyulladásos folyamatokra válaszul termel – a szerk.), ami normális esetben 10 alatt van.
Nem könnyű megnyugodni
„Biztos diagnózist sokszor csak visszatekintve tudunk adni – magyarázza a doktornő. – Enyhén emelkedett vérsüllyedés – ez az előzetes fertőzésre utal –, negatív röntgenfelvétel vagy ultrahangvizsgálat, és az, hogy a panaszok ágynyugalomra öt-tíz nap alatt megszűnnek, átmeneti csípőízületi-gyulladás mellett szól. Sok szülő meg szokta kérdezni, hogy miért jelentkezik ez az állapot a gyermekénél. Erre egyelőre nem tudjuk a választ, de egy biztos: a csípőízület-gyulladás nem előfutára a felnőttkori reumás betegségeknek.”
Emlékszem, az a két nap, amit a játszótéren való szaladgálás helyett a homokozóban egy helyben ülve töltött a kislányom, a megnyugtató orvosi szavak ellenére is nehéz volt. Egy szülő csak akkor tud teljesen megnyugodni, amikor újra látja gond nélkül mozogni a gyermekét. Két nap múlva már ő is ugyanúgy közlekedett mint előtte: menetiránnyal ellentétesen futott, én pedig rohantam boldogan utána.
Forrás: Nők Lapja
